Olvasonaplok.hu

Általános információk:

Szerző:Kosztolányi Dezső

A mű címe:Édes Anna

Műfaj: Novella

A mű keletkezése:Az átváltozás 1912-ben jelent meg. Műfaja novella a drámaisága miatt, a képlete regényszerű. Minden eseményt a hős nézőpontjából látunk. Egy abszurd fordulattal indul, de ezt az abszurdumot tárgyilagosan írja le (a főhős, Gregor Samsa egy nap arra ébred, hogy féreggé változott, de először csak amiatt aggódik, hogy elkésik a munkából). Groteszk a látásmód, a szerkezet parabolikus. Már írtak Kafka átváltozásához hasonló műveket. Ovidius ókori író írt egy Metamorphoses (Átalakulás) című elbeszélést. A népköltészetben is kedvelt téma volt az átváltozás. Weöres Sándor Psyché című műve is hasonló. Sőt, maga Kafka is írt ugyanilyen témájú regénytöredékeket. A kereszteződésben egy furcsa lényről van szó, ami félig macska, félig bárány, A Lakodalmi készülődés falun főhőse pedig azon tűnődik, mi lenne, ha csak a teste menne el az esküvőre, ő meg otthon maradna, később pedig cserebogárrá változik. Az állatok az ember előtti világot képviselik, ennek azonban Kafka korában már nincs szerepe. Az ember igazi mivoltát a féreglét jelképezi. Ez magyarázza azt, hogy miért szerette ennyire Kafka a férgeket, bogarakat. Az átváltozás némileg önéletrajzszerű. A főhősnek is, Kafkának is lánytestvérei voltak. A nevük öt betűből áll, és egy kicsit hasonlít is, hasonlóan cseng (Kafka – Samsa). Az író is és a főhős is az egyedüli kereső volt a családban.

Gregor Samsa – utazó ügynök

Grete – Gregor húga

Gregor szülei

cégvezető úr

Anna – szolgálólány

idős bejárónő

három szakállas úr - albérlők

A közel egy időben keletkezett három mű ­ a Közöny, a Sziszüphosz mítoszaés a Caligulaközött nyilvánvaló a kapcsolat. Maga a szerző „a három abszurd” néven említi őket naplójegyzeteiben. A Sziszüphosz mítoszais éveken át készült.

A könyvnyi terjedelmű esszé célkitűzése szerint nem egy abszurd filozófiát akar bemutatni, hanem csupán egy abszurd életérzést. „Egy szellemi betegség leírását”, méghozzá „a maga tiszta formájában”. A kiinduló tézis az, hogy „csak egyetlen igazán komoly filozófiai kérdés van: az öngyilkosság. Ha meg tudjuk ítélni, hogy érdemes-e leélni az életet, akkor választ is adtunk a filozófia alapkérdésére.” S vajon „mitől abszurd az ember? Attól, hogy a kisujját sem mozdítja az örökkévalóságért.”

A mű három nagy fejezete az Abszurd gondolatmenet, Az abszurd ember, Az abszurd alkotáscímet kapta. A záró példázat a címadó Sziszüphosz mítosza. (A Kafka életművét vizsgáló fejezet azért vált függelékké, mert megjelenését a cenzúra nem engedélyezte.)