Custom Search

Olvasónapló kedvelők

szavazás

Melyik olvasónapló kerüljön fel a honlapunkra legközelebb?
 

Olvasónaplók.hu - kötelező olvasmányok röviden, rövid tartalom, olvasónapló, elemzés, szereplők, könyv jellemzése, hangoskönyv, online könyv letöltés, online könyvolvasás

Balzac: Goriot apó

Általános információk:

 

Szerző:Balzac

A mű címe:Goriot apó

Műfaj:Realista Regény

A mű keletkezése:

Amikorra Balzac 1834-ben elkezdte írni a Goriot apót, már több tucat könyvet jelentetett meg, köztük egy adag álnéven írt potboilert (megélhetési regény, darab). 1829-ben jelent meg A huhogók, az első könyv, amit a saját nevén írt alá, ezt követte a Louis Lambert (1832), Chabert ezredes (1832) és A szamárbőr (1831). Ez idő tájt Balzac elkezdte sorba rendezni a műveit, kategóriákba sorolta őket, amik 19. század eleji franciaországi élet különböző aspektusait mutatták be. Ezt a sorozatot hívta Emberi színjátéknak.

A francia bűnöző, Eugène François Vidocq volt Vautrin karakterének alapja a Goriot apóban.

Az egyik aspektus, ami lenyűgözte Balzacot, a bűnözés volt. 1828–29 telén a csalóból lett rendőr, Eugène-François Vidocq kiadta az emlékiratait – a szerkesztők által felnagyítva -, ami a bűnözői életmódjáról szólt. Balzac 1834-ben találkozott Vidocq-kal, és őt használta alapként Vautrin karakterének kitalálásához.

 

Bővebben...

Arany János: Toldi estéje

A mű eredete:

Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét.

Szereplők:

 

Toldi Miklós

Bence, a szolgája

Pósafalvi János, hírnök

Lajos, Magyarország királya

Gyulafi Lóránt, vitéz

Gyulafi Bertalan, vitéz

az olasz vitéz

a kapus

Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka

 

Bővebben...

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Általános információk:

 

Szerző:Dosztojevszkij:

A mű címe:Bűn és bűnhődés

Műfaj:Polifón regény

A mű keletkezése:A Bűn és bűnhődés, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1866-ban íródott regénye. A mű legfontosabb kérdése az, hogy van-e jogunk mások élete és sorsa felett dönteni.

 

(1866)

A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embert

Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom.

(DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLÓJEGYZETEK, 1880-1881.)

Mindig azt mondják, hogy a valóság unalmas, egyhangú, s az emberek, ha szórakozni akarnak, a művészethez, a képzelethez fordulnak, regényeket olvasnak. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb, mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni, mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra, a legközönségesebb dolgok alakjában.

 

(DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS ÉS SIR WADKIN, 1876)

 

Bővebben...

Flaubert: Bovaryné

Általános információk:

 

Szerző:Flaubert

A mű címe:Bovaryné

Műfaj:Regény

 

A történet Charles Bovary életének felvázolásával indul, aki nem túl okos, de anyja unszolására sikerült az orvosi egyetemen végeznie. Szakmájához persze nem nagyon ért, ártalmatlan gyógyszerek felírásánál nem is mert mást tenni a betegekkel. Anyja feleséget is szerez Charles-nak, egy ősöreg és ronda özvegyasszonyt, Héloise-t – ő lesz ez első Bovaryné. Charles és a vénasszony házassága elég komikus, mivel a feleség időről időre heves féltékenységi rohamokkal bombázza urát. Charles-nak csak annyi véleménye van az asszonyról, hogy rettentő hideg a lába.

 

Charles azonban hamarosan fellélegezhet, mert a Héloise meghal. A frissen megözvegyült doktor nem sokat teketóriázik, ki legyen az új asszony a háznál: fülig beleszeret egy betege lányába, Emmába. A tanyán élő lánynak minden vágya, hogy végre elkerüljön a háztól, valamint apja is szeretne minél hamarabb megszabadulni tőle – így a menyegzőt a lehető leghamarabb megtartják. Itt kezdődik az igazi történet: a címszereplőnk Emma.

 

Bővebben...

Gogol: A köpönyeg

Általános információk:

 

Szerző:Gogol

A mű címe:A köpönyeg

Műfaj:Elbeszélés

A mű keletkezése:

A köpönyeg (Шинель) Gogol egyik elbeszélése, amely 1842-ben jelent meg; az irodalomtörténet a Pétervári elbeszélések közé sorolja. Az orosz irodalomnak olyannyira alapműve, hogy Dosztojevszkij híres mondása szerint „Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”.

Az óriási hatású mű a világ legtöbb nyelvén megjelent. Jócskán készültek belőle adaptációk, film már 1916-ban is.Magyarra először Arany János (németből) fordította le, sőt a főhős, Akakij Akakijevics nevét olykor írói álnévként is használta.

 

A mű főhőse Akakij Akakijevics, aki egy egyszerű hivatalnok. Munkája nagy részét a másolás teszi ki, de igazán nem is ért máshoz. Senki nem tiszteli érdemeinek megfelelően, pedig lelkiismeretes és precíz ember. Élete ezért monoton és egyhangú, bár ő ezzel elégedett.

 

Egyetlen ellensége a hideg. Ócska és elnyűtt köpönyegében járta a fagyos utcákat, elment hát a szabóhoz, akit Petrovicsnak hívtak. Azt gondolta, talán még meg lehet foltoztatni, de újat kellett rendelnie. Bárhogy próbálta rávenni a szabót, az nem engedett.

 

 

Bővebben...
További cikkek...

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Az oldal használatával, bármely linkre való kattintással Ön hozzájárul, hogy a weboldal cookie-kat használjon. Részletes leírás