Olvasonaplok.hu

Általános információk:

Szerző: Örkény István

A mű címe: Tóték

Műfaj: Dráma

A mű keletkezése: A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült „Pókék, majd Csend legyen!” címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.

I. RÉSZ

1.kép

Tóték háza előtt.

A postás folyton manipulál a levelekkel, nem kézbesít rendesen, azonban most örömhírt hoz a fiáról, aki a fronton van. Az őrnagyúr jön Tótékhoz, vendégségbe, azonban nagyon érzékeny egyes szagokra, de például a fenyőmag kifejezetten jót tesz neki. Tót hívatja a szivattyúst, hogy megszüntessék a kellemetlen szagokat, azonban hosszas tanácskozás után mégsem szívatják ki. Mivel az őrnagyúr szereti a csendet (mert álmatlanságban szenved), megtiltják a szomszédnak, hogy sörivás után cuppogjon, hogy a kocsmáros kiskapuja nyikorogjon, a Szűcs néni kutyáját megfojtják a postásnak pedig megtiltják, hogy a házuk előtt levegőt vegyen a hordómelle miatt. Végül kiderül, hogy a Tót szivarja is hangos. Néma csönd van. 3-kor megérkezik a busz, két őrnagy száll le. Tóték azt hiszik, hogy az elegánsabb az, de kiderül, hogy a ő a luxemburgi herceghez jött. A másik az “övék”, de minden baja van, folyton azt hiszi, hogy Tót a háta mögé néz, és bárhogy fordul sehogy sem jó neki. Végül kitalálják, hogy húzza a szemébe a sisakját. Először nem akarja a tűzoltó szabályzat miatt, végül beadja a derekát.

Általános információk:

Szerző:Németh László

A mű címe: Iszony

Műfaj: Regény

Szereplők:

- Kárász Nelli – főszereplő

- Takaró Sanyi – Nelli férje

- Nelli anyja és apja

- Sanyi anyja és apja

A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó világgal. A pusztai szent lány a házasság alatt változik szörnnyé, majd a házasság véget értével ismét szentté. Hasznos része lesz a társadalomnak. Nelli azonban már csak objektíven szemléli a dolgokat, férjét is csak „utólag” jellemzi. Életfelfogásuk teljesen más. Sanyi sokkal idillibbnek látja viszonyukat, végül mégis ő hal bele.

Általános információk:

Szerző:Déry Tibor

A mű címe:Szerelem

Műfaj: Novella

A mű az 50-es évek korjellemzése, amikor szorongás, félelem van az emberekben, kivetkőznek emberi mivoltukból. A mű cselekménye igen egyszerű, a főhőst B-t Déry a börtöncellában indítja útnak. A börtönben senki nem tud semmit, senki nem ért semmit. B hiszi is, meg nem is, hogy szabadlábra bocsájtják. Nem érti szabadon bocsátásának okát, mint ahogy azt sem, hogy miért zárták be. Nem tudnak többet a börtönőrök és az őrmester sem.

A közel egy időben keletkezett három mű ­ a Közöny, a Sziszüphosz mítoszaés a Caligulaközött nyilvánvaló a kapcsolat. Maga a szerző „a három abszurd” néven említi őket naplójegyzeteiben. A Sziszüphosz mítoszais éveken át készült.

A könyvnyi terjedelmű esszé célkitűzése szerint nem egy abszurd filozófiát akar bemutatni, hanem csupán egy abszurd életérzést. „Egy szellemi betegség leírását”, méghozzá „a maga tiszta formájában”. A kiinduló tézis az, hogy „csak egyetlen igazán komoly filozófiai kérdés van: az öngyilkosság. Ha meg tudjuk ítélni, hogy érdemes-e leélni az életet, akkor választ is adtunk a filozófia alapkérdésére.” S vajon „mitől abszurd az ember? Attól, hogy a kisujját sem mozdítja az örökkévalóságért.”

A mű három nagy fejezete az Abszurd gondolatmenet, Az abszurd ember, Az abszurd alkotáscímet kapta. A záró példázat a címadó Sziszüphosz mítosza. (A Kafka életművét vizsgáló fejezet azért vált függelékké, mert megjelenését a cenzúra nem engedélyezte.)

Általános információk:

Szerző:Kosztolányi Dezső

A mű címe:Édes Anna

Műfaj: Novella

A mű keletkezése:Az átváltozás 1912-ben jelent meg. Műfaja novella a drámaisága miatt, a képlete regényszerű. Minden eseményt a hős nézőpontjából látunk. Egy abszurd fordulattal indul, de ezt az abszurdumot tárgyilagosan írja le (a főhős, Gregor Samsa egy nap arra ébred, hogy féreggé változott, de először csak amiatt aggódik, hogy elkésik a munkából). Groteszk a látásmód, a szerkezet parabolikus. Már írtak Kafka átváltozásához hasonló műveket. Ovidius ókori író írt egy Metamorphoses (Átalakulás) című elbeszélést. A népköltészetben is kedvelt téma volt az átváltozás. Weöres Sándor Psyché című műve is hasonló. Sőt, maga Kafka is írt ugyanilyen témájú regénytöredékeket. A kereszteződésben egy furcsa lényről van szó, ami félig macska, félig bárány, A Lakodalmi készülődés falun főhőse pedig azon tűnődik, mi lenne, ha csak a teste menne el az esküvőre, ő meg otthon maradna, később pedig cserebogárrá változik. Az állatok az ember előtti világot képviselik, ennek azonban Kafka korában már nincs szerepe. Az ember igazi mivoltát a féreglét jelképezi. Ez magyarázza azt, hogy miért szerette ennyire Kafka a férgeket, bogarakat. Az átváltozás némileg önéletrajzszerű. A főhősnek is, Kafkának is lánytestvérei voltak. A nevük öt betűből áll, és egy kicsit hasonlít is, hasonlóan cseng (Kafka – Samsa). Az író is és a főhős is az egyedüli kereső volt a családban.

Gregor Samsa – utazó ügynök

Grete – Gregor húga

Gregor szülei

cégvezető úr

Anna – szolgálólány

idős bejárónő

három szakállas úr - albérlők

Szerző:Kosztolányi Dezső

A mű címe:Édes Anna

Műfaj:Regény

A mű keletkezése: A regényt először a Nyugat 19. évfolyama közölte, folytatásokban, 1926. július 1-től november 16-ig (13-22. szám). Édes Anna regény. Az Édes Anna kézirata töredékesen maradt fenn. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában található az Ms 4614/32-44. jelzett alatt. Kosztolányi Ádámtól került a MTAK Kézirattárába. A regény húsz fejezetéből az első 15 egészben vagy részben fennmaradt. A mottó, az első, a nyolcadik és a tizenegyedik szövege hiánytalanul megvan. A másodikból, a harmadikból, a hetedikből és a tizenötödikből egy-egy rövid részlet hiányzik. A negyedik, az ötödik, a hatodik, a kilencedik és a tizedik fejezetből egy-két kéziratlap elveszett, de nagy részük megvan. A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik csupán töredékesen maradt fenn. Az utolsó öt fejezet teljesen hiányzik.

(1926)

Tragikus az ember, úgy látja Kosztolányi, de aki tudja ezt, s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű, tragikusságra ítélt társai iránt a részvét, szeretet és szolidaritás, az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből, amit csak lehet.

(NÉMETH G. BÉLA)

Általános információk:

Szerző:Tolsztoj

A mű címe:Ivan Iljics halála

Műfaj:Kisregény

A mű keletkezése:Az Ivan Iljics halála Lev Tolsztoj, először 1886-ban megjelent nagy sikerű kisregénye. Témája az ember belső küzdelme az elkerülhetetlen halállal egészen a megbékélésig. Tolsztoj irodalmában a betegség okozta haldoklás, és annak ünnepélyes hangulatú leírása nem itt jelenik meg először. Az író az önző élet hiábavalóságát saját, egyedien vett keresztény felfogásából ítéli meg.

Szereplők:

Ivan Jegorovics Sebek, bíró

Fjodor Vasziljevics, ügyész, Golovin barátja

Pjotr Ivanovics, ügyész, Golovin barátja

Schwarz, hivatalnok

Geraszim, felszolgáló inas

Praszkovja Fjodorovna Mihel, Golovin felesége

Szokolov, tálaló inas

Liza Ivanovna Golovin, Golovin lánya

Fjodor Petrovics Petriscsev, vizsgálóbíró, Liza jegyese

Vaszilij Ivanovics Golovin, Golovin fia

Általános információk:

Szerző:Dosztojevszkij:

A mű címe:Bűn és bűnhődés

Műfaj:Polifón regény

A mű keletkezése:A Bűn és bűnhődés, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1866-ban íródott regénye. A mű legfontosabb kérdése az, hogy van-e jogunk mások élete és sorsa felett dönteni.

(1866)

A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embert

Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom.

(DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLÓJEGYZETEK, 1880-1881.)

Mindig azt mondják, hogy a valóság unalmas, egyhangú, s az emberek, ha szórakozni akarnak, a művészethez, a képzelethez fordulnak, regényeket olvasnak. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb, mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni, mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra, a legközönségesebb dolgok alakjában.

(DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS ÉS SIR WADKIN, 1876)

Általános információk:

Szerző:Gogol

A mű címe:A köpönyeg

Műfaj:Elbeszélés

A mű keletkezése:

A köpönyeg (Шинель) Gogol egyik elbeszélése, amely 1842-ben jelent meg; az irodalomtörténet a Pétervári elbeszélések közé sorolja. Az orosz irodalomnak olyannyira alapműve, hogy Dosztojevszkij híres mondása szerint „Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”.

Az óriási hatású mű a világ legtöbb nyelvén megjelent. Jócskán készültek belőle adaptációk, film már 1916-ban is.Magyarra először Arany János (németből) fordította le, sőt a főhős, Akakij Akakijevics nevét olykor írói álnévként is használta.

A mű főhőse Akakij Akakijevics, aki egy egyszerű hivatalnok. Munkája nagy részét a másolás teszi ki, de igazán nem is ért máshoz. Senki nem tiszteli érdemeinek megfelelően, pedig lelkiismeretes és precíz ember. Élete ezért monoton és egyhangú, bár ő ezzel elégedett.

Egyetlen ellensége a hideg. Ócska és elnyűtt köpönyegében járta a fagyos utcákat, elment hát a szabóhoz, akit Petrovicsnak hívtak. Azt gondolta, talán még meg lehet foltoztatni, de újat kellett rendelnie. Bárhogy próbálta rávenni a szabót, az nem engedett.

Általános információk:

Szerző:Flaubert

A mű címe:Bovaryné

Műfaj:Regény

A történet Charles Bovary életének felvázolásával indul, aki nem túl okos, de anyja unszolására sikerült az orvosi egyetemen végeznie. Szakmájához persze nem nagyon ért, ártalmatlan gyógyszerek felírásánál nem is mert mást tenni a betegekkel. Anyja feleséget is szerez Charles-nak, egy ősöreg és ronda özvegyasszonyt, Héloise-t – ő lesz ez első Bovaryné. Charles és a vénasszony házassága elég komikus, mivel a feleség időről időre heves féltékenységi rohamokkal bombázza urát. Charles-nak csak annyi véleménye van az asszonyról, hogy rettentő hideg a lába.

Charles azonban hamarosan fellélegezhet, mert a Héloise meghal. A frissen megözvegyült doktor nem sokat teketóriázik, ki legyen az új asszony a háznál: fülig beleszeret egy betege lányába, Emmába. A tanyán élő lánynak minden vágya, hogy végre elkerüljön a háztól, valamint apja is szeretne minél hamarabb megszabadulni tőle – így a menyegzőt a lehető leghamarabb megtartják. Itt kezdődik az igazi történet: a címszereplőnk Emma.

Általános információk:

Szerző:Balzac

A mű címe:Goriot apó

Műfaj:Realista Regény

A mű keletkezése:

Amikorra Balzac 1834-ben elkezdte írni a Goriot apót, már több tucat könyvet jelentetett meg, köztük egy adag álnéven írt potboilert (megélhetési regény, darab). 1829-ben jelent meg A huhogók, az első könyv, amit a saját nevén írt alá, ezt követte a Louis Lambert (1832), Chabert ezredes (1832) és A szamárbőr (1831). Ez idő tájt Balzac elkezdte sorba rendezni a műveit, kategóriákba sorolta őket, amik 19. század eleji franciaországi élet különböző aspektusait mutatták be. Ezt a sorozatot hívta Emberi színjátéknak.

Az egyik aspektus, ami lenyűgözte Balzacot, a bűnözés volt. 1828–29 telén a csalóból lett rendőr, Eugène-François Vidocq kiadta az emlékiratait – a szerkesztők által felnagyítva -, ami a bűnözői életmódjáról szólt. Balzac 1834-ben találkozott Vidocq-kal, és őt használta alapként Vautrin karakterének kitalálásához.

Általános információk:

Szerző:Stendhal

A mű címe:Vörös és fekete

Műfaj:Regény

A mű keletkezése:

A mű legnagyobb része megtörtént eseten alapszik. 1827. december 28. és 31. között a Gazette des Tribunaux (Törvényszéki Hírlap) részletesen beszámolt egy Antoine Berthet nevű ember peréről. Berthet egy vidéki patkolókovács tehetséges fia volt. Papnak készült, de négyéves szemináriumi képzés után elhagyta az intézetet, s egy újgazdag nemesi családnál vállalt nevelői munkát. Nemsokára azonban udvarolni kezdett a ház asszonyának, Michoud-nénak. Mikor ez a férj tudomására jutott, elbocsátotta a fiút. Újabb kétévi szemináriumi tartózkodás után a Cordon-kastélyban vállalt nevelői munkát, de ehelyütt is túl bizalmas kapcsolatba került a ház kisasszonyával, ezért innen is távoznia kellett. Papi pályájának tönkretevőjét Michoud-néban látta, ezért vidékre utazott, s 1827. június 22-én a nagymise alatt az asszonyra lőtt. Michoud-né felépült, de Berthet-t elfogták, s emberölési kísérlet, valamint szentségtörés vádjával halálra ítélték. A kivégzésre 1828. február 23-án került sor Grenoble-ban, Stendhal szülővárosában.

Általános információk:

Szerző:Madách Imre

A mű címe: Az ember trgédiája

Műfaj: Dráma, költemény, tragédia

A mű keletkezése:

Madách Imre a következő feljegyzést készítette a Tragédiához: „Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.”

A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, akinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából (egy 2005-ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint mintegy 5718 alkalommal, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érinti), ám mivel a levelezésekből is kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madách Imrét kell tekintenünk, különös tekintettel arra is, hogy a javítások nemcsak Madách tudtával, de kifejezett kérésére történtek.

Általános információk:

Szerző:Jókai Mór

A mű címe: Az aranyember

Műfaj: Regény

A mű keletkezése:

Jókai Mór kézzel írott noteszei közül a X. és XXV. számú a regény keletkezési folyamatának több mozzanatát is megörökítette. Innen tudjuk, hogy Az arany ember történetén 1870 és 1872 között dolgozott. Eötvös Károly és Mikszáth Kálmán beszámolói alapján a regény Balatonfüreden született, néhány hónap leforgása alatt, Mikszáth szerint mindössze nyolc hét alatt. Azért sietett, mert váltóadósságait kellett rendeznie. A regényt először A Hon közölte le.Jókainak a regény német nyelvű fordítására már 1871 végén szerződése volt:

Jókai saját elmondása szerint a regény alapötlete az író anyai nagyanyjának nővérétől, özv. Szücs Lajosnétől származott, aki egy nagy vagyonú családból származott és az 1870-es években aktív résztvevője volt a budapesti elit társasági életnek. „S aztán odaültetett maga mellé, s azalatt, amíg a hullám dobálta a hajót, hogy annak az egyik lapátkereke folyvást a levegőben kalimpált, elregélte nekem azt a történetet, ami az „Arany ember” regényemnek a végét képezi

Ugyancsak a szerző közlése alapján tudjuk, hogy Frivaldszky Imre természettudós hívta fel a figyelmét egy olyan dunai szigetre, amely tudomása szerint az 1860-as években hivatalosan nem tartozott se Magyarországhoz, se Törökországhoz. Ez a sziget a Vaskapu-szoros közelében elhelyezkedő Ada Kaleh volt, melyet a korabeli térképek Új-Orsova néven tüntettek fel. Minden bizonnyal innen származik a regény egyik fő helyszínének, a Senki szigetének a modellje.

A mű eredete:

Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét.

Szereplők:

Toldi Miklós

Bence, a szolgája

Pósafalvi János, hírnök

Lajos, Magyarország királya

Gyulafi Lóránt, vitéz

Gyulafi Bertalan, vitéz

az olasz vitéz

a kapus

Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka

Általános információk:

Szerző:Petőfi Sándor

A mű címe: AZ apostol

Műfaj: Elbeszélő költemény

A mű keletkezése:

A mű Pesten született 1848 júniusa és szeptembere között. Petőfi Sándor szabadságharc alatt szerzett műveinek egy része, köztük Az apostol is önéletrajzi ihletésű, illetve bizonyos értelemben a szerző saját sorsát kivetítő mű. Köztudott, hogy a költő egy hideg szilveszter éjszakán jött a világra, miként ezen művének főhőse is. A költő életkörülményei ebben az időszakban nehezedtek:

politikai karrierje sikertelen volt, Szabadszálláson 1848. júniusában elveszítette a képviselőválasztási harcot a református Nagy Károllyal szemben, melynek következményeként a parókiát is ellenségének tekintette a költeményben.

Általános információk:

Szerző:Petőfi Sándor

A mű címe: A helység kalapácsa

Műfaj: Eposzparódia, Stílusparódia

A mű keletkezése

1844-es kemény debreceni tél után eltöltött egy kis időt szüleivel Dunavecsén, majd ment Pestre és júliusban megkezdte segédszerkesztői munkáját a Pesti Divatlapnál. Közben első verses kötetét (Versek) rendezte sajtó alá.

Ezután ’44 augusztusában elkezdte megírni A Helység kalapácsát, amely szeptember 10-re már el is készült, majd októberben megjelent, Petőfi életében először és utoljára.

Jókai szerint Petőfi maga nem nagyon szerette a művet, ezért is nem került be az Összes költeményei közé, de valószínűleg ez nem igaz, mert Petőfi egy német nyelvű önéletrajzában fontosabb művei közé sorolja. Jó eséllyel Gieber Károly, a kiadó nem engedte, hogy bekerüljön, mert nem aratott sikert.

Arra, hogy miért írta meg a Petőfi a komikus hőskölteményt, több elképzelés is létezik. Zilahy Károly, Petőfi életrajz írója szerint Vahot Imre ösztönözte erre, ám Vahot főleg novella paródiákat közölt lapjában, tehát nem valószínű, hogy eposz paródiát kért volna Petőfitől, azonkívül Vahot emlékirataiban nem említ semmi ilyesmit, pedig előszeretettel hangsúlyozta, ha bármiben segíthetett, vagy ösztönözhette Petőfit.

Műfaji előzmények lehetnek, Kisfaludy Károly Osszián paródiái és Csokonai Dorottyája, de elég nagy az eltérés ezek között és A helység kalapácsa között. Az is lehet, hogy Vörösmarty eposzait parodizálta, főleg a Zalán futását, ám Hatvany Lajos és Kiss József szerint egyszerűen csak jókedve volt a Dunavecsén eltöltött napok után, és ennek köszönhetően írta.

A paródia eszközei

Általános információk:

Szerző:Katona József

A mű címe: Bák-Bán

Műfaj: Dráma, líra, epika

A mű keletkezése:

A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította.

A Csongor és Tündének egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. Ennek első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongort Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből.

Általános információk:

Szerző:Katona József

A mű címe: Bák-Bán

Műfaj: Dráma

A mű keletkezése:A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel, ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó szerint idézve) „a közöttünk rejtőző Genie alkotóvágyának felserkentésére” irányult volna. Az első helyezettnek még konkrétabb „felserkentésként” pénzjutalmat is ígértek. A pályázat határideje egy év volt, vagyis 1815. szeptember végére kellett elkészülni vele. Valószínűleg erre az eseményre készült Katona műve, bár lehet, hogy már korábban írni kezdte; az bizonyos, hogy a pályázat hatására beküldte Kolozsvárra az ős-Bánk bánt (a Bánk bán első, korai és később átdolgozott változatát), noha lehetséges, hogy nem egyedül, hanem más drámái verses formára való átdolgozásával együtt . Az „ős-Bánk bán”-ból sokáig csak a Rosta című kritikából ismertek részleteket, 1913-ban azonban a teljes szövege is előkerült Maglódon; Császár Elemér irodalomtörténész, akadémikus vezetésével pedig még ugyanebben az évben ki is adták könyvformában.

Alekszandr Szergejevics Puskin

Anyegin

Olvasónapló

A mű eredete:

Puskint Moszkvában írt szabadabb gondolkodású, politikai felhangoktól sem mentes verseiért a cári udvar előbb Besszarábiába (a mai Moldova területére), majd Odesszába száműzte három évre. Itt kezdte el írni az Anyegint, mely nyolc éven át készült. A művet Szentpétervárott nyomtatták ki 1826-ban. Emlékét szülővárosa, Carszkoje Szelo őrzi (Szentpétervártól kb. 10 km-re található), melynek új neve Puskin lett.