Olvasonaplok.hu

Általános információk:

Szerző:Katona József

A mű címe: Bák-Bán

Műfaj: Dráma, líra, epika

A mű keletkezése:

A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította.

A Csongor és Tündének egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. Ennek első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongort Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből.

Szereplők:

- Csongor, ifjú hős

- Kalmár, vándor

- Fejedelem, vándor

- Tudós, vándor

- Balga, földmívelő, utóbb Csongor szolgája

- Dimitri, boltos rác

- Kurrah, ördögfi

- Berreh, ördögfi

- Duzzog, ördögfi

- Tünde, tündérleány

- Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója

- Mirígy, boszorkány

- Ledér

- tündérek, nemtők, stb.

Történet:

Első felvonás

A helyszín egy földi kert, közepében almafa. Mirígy a fához van kötözve. Csongor érkezik, meglátja a boszorkányt, s kérdi, miért jutott ilyen sorsra. Mirígy válaszából kiderül, hogy neki az almafára kéne vigyáznia, ugyanis az éj közeledtével a csodálatos növény termést hoz, ámde gyümölcse nem lehet az övé, mert bűvös, álmot hozó szellő szenderíti el mindig, s ezalatt egy tündérleány szüreteli le az almát. Ezt hallva Csongor eloldozza, s maga telepszik a fa alá, hogy találkozhasson a földöntúli lánnyal. Tünde érkezik földi származású szolgájával, Ilmával. Megtudjuk, a fát ő ültette, hogy szerelmét, az általa még nem látott Csongort egyszer hozzá vezesse. Mindez ma megvalósul, Csongor és Tünde boldogan borulnak egymás karjaiba. Örömüknek Mirígy vet véget, aki titokban levág egy fürtöt Tünde hajából, hogy azzal saját lányát ruházza fel, s így csábítsa el a tündértől Csongort. Időközben Tündének távoznia kell, de indulásuk előtt Ilma még elárulja Csongornak, hogyan juthat Tündérhonba. Változik a szín. Egy útkereszteződésben találkozik a három ördögfi: Kurrah, Berreh és Duzzog. Utóbbi egy rókát üldöz, mely után mindhárman elrohannak. Eztán Tünde és Ilma érkezik, s nyomot hagynak Csongornak, hogy követhesse őket, majd továbbhaladnak. Távozásuk után Mirígy tűnik fel, aki éktelenül szidja, majd megátkozza a manókat, mivel megették a rókát, aki tulajdonképpen a lánya volt, csak éppen azzá varázsolta. Ezt követően az ördögfiak marakodni kezdenek az apjuk által rájuk hagyott örökségen.

Második felvonás

Csongor is eljut az útkereszteződéshez, s meg próbálja érdeklődni, hogy melyik út vezet Tündérhonba. A három vándor azonban nem tud vagy nem akar segíteni: a megvető Kalmárt csak a pénz, a gőgös Fejedelmet pedig csak a hatalom érdekli, az elmélyült Tudós pedig nem hisz benne. Balga (vagy becsületes nevén Árki) érkezik. Ő a néhai Böske, most Ilma hitvese, s elveszett asszonyát kívánja felkutatni. Mivel céljaik megegyeznek, Csongor szolgálatába áll. Megtalálják, a lányok lábnyomát, s már folytatnák utukat, mikor meghallják, hogy az ördögfiak közelednek, akik még mindig veszekednek. az örökség nem csekély: láthatatlanná tevő palást és az ostor csapására akárhova elvivő bocskor. Csongor felvállalja a bíró szerepét, s úgy dönt, legyen azé mindhárom tárgy, aki a leggyorsabban ér le a szemközti dombokról. Amíg azonban a manók versenyt futnak, őmaga ellopja kincseiket, s eltűnik. Balga egyedül marad az időközben feltűnő ördögfiakkal. Azok dühükben megfenyegetik, mire ő megígéri, hogy gazdája után vezeti őket, ha ráülhet szekerére, s ló híján majd a manók húzzák azt.

Harmadik felvonás

Az ördögfiak megérkeznek Balgával a Hajnal birodalmába. Amíg megpihennek, a hű szolga megfordítja a szekeret, s egy követ helyez annak tetejébe megtévesztendő a manókat. Mikor azok tovább-ballagnak, előlép rejtekéből, s találkozik gazdájával. Nem sokkal ezután közeleg Tünde és Ilma. A férfiak szólongatják őket, megpróbálják elállni az utat, de minden hiába, a lányok nem válaszolnak. Szegény Csongor mindezt csalódottan veszi tudomásul, ő még nem tudja, hogy a Hajnal birodalmában a szerelmesek csak délben válthatnak szót, s erre is mindössze egy órájuk van. Az ördögfiak ez idő alatt észrevették az turpisságot, Berreh és Duzzog dühükben elszaladnak. Időközben a kő visszaváltozik Miríggyé. A boszorkány busás jutalom fejében megkéri Kurrahot, hogy dolgozzon neki, öltözzön be Balgának, s adjon át bizonyos porokat Csongornak. Az üzlet szentesítése után felkeresi Ledért. Lánya helyett ugyanis őt szemelte ki, hogy elcsábítsa Csongort. E célból át is adja neki a Tündétől csent arany fürtöt.

Negyedik felvonás

A Mirígytől kapott utasításokat követve Kurrah, mint utas, felkeresi Balgát, s derekához köti szamarát. Balga felül az állatra, s Dimitri boltjához lovagol némi ételt kérni, amikor azonban meglátja, hogy nincs pénze, a rác elküldi. Időközben visszaérkezik Kurrah, s Balgástól az istállóba vezeti szamarát, ahol megkötözi a szolgát, s elorozza annak ruháját. Visszatérve Balgának adja ki magát, s beadja Csongornak az álomhozó port. Tünde és Csongor délben a kertben találkoznának, azonban Csongor nem bír ébren maradni, lepihen, s kéri Balgát (azaz Kurrahot), hogy ébressze fel, ha szerelme jön. Viszont még ha akarna, se tudna Kurrah így cselekedni már, s Tünde kénytelen dolgavégezetlenül távozni Ilmával. Balga közben kiszabadult, s gazdája keresésére indul, mégis a Mirígy által Csongornak szánt Ledérrel találkozik. A lánynak természetesen nem nyeri meg tetszését a szolga, kikosarazza, és távozik. Csongor érkezik, és már épp' számonkérné Balgától tetteit, mikor rájön a cselszövésre. Mirígy nem csügged, folytatja gonosz működését. Előbb Tündét és Ilmát, majd Csongort és Balgát is egy barlanghoz csalja, ahol eredetileg egy jós lakik. Ő azonban elűzi helyéből a bölcset, s helyette veszedelmet jövendöl mindannyiuknak.

Ötödik felvonás

Tündéék az Éj birodalmába utaznak. A tündérleány kéri a nagyhatalmú úrnőt, hogy vegye el örökéletét, mert ő inkább vállalja a földi létet, ha csak így lehet Csongoré. Eközben a szeretett férfi újból az útkereszteződéshez ér, s ott újból találkozik a három vándorral. A Kalmárt szegényen, a Fejedelmet legyőzötten, a Tudóst pedig zavarodottan látja viszont. A régi kertben a nemtők vidám táncát a gonosz Mirígy zavarja meg, aki a csodálatos almafa titkát felkeresni jött. Az ördögfiak, látva mit művel a boszorkány, megkötözik minden baj okozóját, s abban reménykednek, hogy tettükért majd Tünde megjutalmazza őket. A túlvilági származású lány így is tesz, s megkéri őket, mindenkit, aki a fa árnyékában megpihen, kötözzenek meg, s tartsák itt. Számításai helyesnek bizonyulnak, ugyanis az első ilyen Csongor, aki végül örömmel veszi tudomásul, hogy - ha ily' módon is, de - újból fellelte szerelmét. Ilma és Balga is egymásra találnak, a kert végében található dombon pedig hirtelen egy palota emelkedik, s ezután itt élnek boldogan mind a négyen.