Olvasonaplok.hu

Általános információk:

Szerző: Arany János
A mű címe: Rege a csodaszarvasról
Műfaj: eredetmonda
A mű keletkezése: Arany János tervezte, hogy pótolja a magyarok hiányzó ősi eposzát. A krónikákból indult ki, s a történetírók munkáit figyelembe véve írta meg a magyarság eredetét. A „világhódító” hun fejedelem, Attila és öccse, Buda történetét Buda halála címmel, Attila fia, Csaba legendáját pedig Csaba királyfi címmel írta meg. Ezek a műeposzok befejezetlenül is igen értékesek. A Rege a csodaszarvasról  című epizód a Buda halálában található.

 

Rövid tartalom:

Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. A krónikák szerint az ázsiai pusztákon élt egy szittya (más néven szkíta) lovas nép, amely vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott.
A szittya királynak, Ménrótnak (más néven Nimródnak) feleségétől, Enéhtől két fia volt: Hunor és Magyar. A monda szerint a két fiú ötven-ötven vitézzel vadászgatott a pusztán, s egyszer csak egy nőstény szarvas tűnt föl előttük. Napokon át üldözték, de nem tudták elejteni. A szarvas Dúl és Belár földjére csábította a vadászokat, majd végleg eltűnt a vitézek szeme elől. A két király épp távol volt a törzs férfijaival, csak a lányok voltak otthon. Hunor, Magyar s a száz legény magukhoz ragadta őket. Házasságukból Hunor népének utódai lettek a hunok, Magyaréi pedig a magyarok.

 

Olvasónapló:

Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meóti tengerig jutnak, túl a Don folyón. Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittyaföldet benépesítették.

 

A szereplők felsorolása és rövid jellemzése:

Hunor és Magyar: erejük teljében lévő bátor fiatalemberek. Felelősségteljesen élnek

Ménrót: a két fiú apja, jellemére, mint vezetőre csak következtetni lehet. Szigorú és következetes apa és uralkodó

Enéh: a két fiú anyja. A Buda halála 6 énekében a szépségéről és az anyai szeretetéről bizonyosodhatunk meg

 

A mű jelentősége:

Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt - akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak- új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas.
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert mitikus állat. A magyar kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes Észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe. Krisztus szimbóluma is egyben.
Arany János írásmódja itt-ott eltér a mai helyesírástól. Régiesen fejezi ki magát. Érezteti, hogy régi időkbe vezeti az olvasót, a magyarok ködbe vesző múltjába. Nemes zengést ad így a műnek. Ágról ágra helyett ágrul ágra, szájról helyett szájrul szájra változatot ír, melyet egyes magyar tájakon még ma is hallhatunk.
Költői képekben gazdagon mesél.„Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton” — tömören, szépen fejezi ki a gondolatot: ahogy a fű zöldül ki a régi hősök sírján, úgy támad fel a régi idők két bajnoka, a hun—magyar legenda hősei, a nemzetalapító Hunor és Magyar.
Arany olyan versformát választott, amely a népköltészetre jellemző.
A költemény verselése páros rímes, hangsúlyos felező nyolcas. A sorok nyolc szótagból állnak, melyek első és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után rövid szünetet érzünk. Ez a forma a legősibb versformának tekinthető a magyaroknál, de több más népnél is megtaláljuk, például a finneknél, a Kalevalában. Arany páros rímet alkalmaz, a népdalok névtelen énekeseihez hasonlóan: a négysoros versszakok első és második, majd harmadik és negyedik sora cseng össze egymással. A költeményben megfigyelhető egy ismétlődő versszak, olykor némi változtatással. Ez a mű refrénje. A refrén itt a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti: „Száll a madár ágrul ágra, / Száll az ének szájrul szájra”. A párhuzam azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.

Extrák:

A teljes mű elolvasható itt!

A teljes mű meghallgatható itt!

blog comments powered by Disqus