Olvasonaplok.hu

A Lúdas Matyi Fazekas Mihály népmesei szálakkal átszőtt elbeszélő költeménye. A költő humoros formában mutatja be, hogy a furfangos szegénylegény hogyan jár túl a gazdag uraság eszén, és - akárcsak a mesékben - miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság a kapzsiság és a butaság felett.

G. Garcia Márquez a kolumbiai falucskában, Aracatacában született 1928-ban. Kilenc éves koráig élt ott, de a település varázsa máig nyomot hagy műveiben. A főiskolán jogot tanult, de mert nem állt közel hozzá, nem is fejezte be, s 1948-ban elszegődött újságírónak.

Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk, melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is - a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -, egyre erősebben érezzük, hogy az eseménysornak van egy mélyebb, jelképi szférája, mely arra figyelmeztet, hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba.
(KRISTÓ NAGY ISTVÁN)

Verne izgalmas regénye csupa titok és kaland. Senki sem az, aminek mondja magát, és senki sem az, akinek mások gondolják. Közben végigutazunk a Dunán, ismerkedünk történelmi emlékekkel és belecsöppenünk egy igazi krimibe.

A Gavallérokban Mikszáth Kálmán a dzsentri életmódot célozza meg, s hol vonzó, hol pedig negatív oldaláról közelíti azt meg. A regényben egy Sáros megyei esküvőt mutat be teljes hitelességgel, és azt próbálja megláttatni, mennyire mást mutatnak a szereplők attól, ami a valóság.

A jól megrendezett gazdagság színjátéka valóban elhiteti az olvasóval, a nem is létezőt, de a végén mindenki ráébred az igazságra.

Bizonyos értelemben azt lehetne mondani, hogy minden jellem komikus, feltéve, hogy a jellemen azt értjük, ami személyünkben máris kész, vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. Ez pedig, ha úgy tetszik, mindaz, amiben ismételjük magunkat. És követőleg az is, amiben mások ismételhetnek bennünket.

Általános információk:

Szerző:Petőfi Sándor

A mű címe: A helység kalapácsa

Műfaj: Eposzparódia, Stílusparódia

A mű keletkezése

1844-es kemény debreceni tél után eltöltött egy kis időt szüleivel Dunavecsén, majd ment Pestre és júliusban megkezdte segédszerkesztői munkáját a Pesti Divatlapnál. Közben első verses kötetét (Versek) rendezte sajtó alá.

Ezután ’44 augusztusában elkezdte megírni A Helység kalapácsát, amely szeptember 10-re már el is készült, majd októberben megjelent, Petőfi életében először és utoljára.

Jókai szerint Petőfi maga nem nagyon szerette a művet, ezért is nem került be az Összes költeményei közé, de valószínűleg ez nem igaz, mert Petőfi egy német nyelvű önéletrajzában fontosabb művei közé sorolja. Jó eséllyel Gieber Károly, a kiadó nem engedte, hogy bekerüljön, mert nem aratott sikert.

Arra, hogy miért írta meg a Petőfi a komikus hőskölteményt, több elképzelés is létezik. Zilahy Károly, Petőfi életrajz írója szerint Vahot Imre ösztönözte erre, ám Vahot főleg novella paródiákat közölt lapjában, tehát nem valószínű, hogy eposz paródiát kért volna Petőfitől, azonkívül Vahot emlékirataiban nem említ semmi ilyesmit, pedig előszeretettel hangsúlyozta, ha bármiben segíthetett, vagy ösztönözhette Petőfit.

Műfaji előzmények lehetnek, Kisfaludy Károly Osszián paródiái és Csokonai Dorottyája, de elég nagy az eltérés ezek között és A helység kalapácsa között. Az is lehet, hogy Vörösmarty eposzait parodizálta, főleg a Zalán futását, ám Hatvany Lajos és Kiss József szerint egyszerűen csak jókedve volt a Dunavecsén eltöltött napok után, és ennek köszönhetően írta.

A paródia eszközei

A közel egy időben keletkezett három mű ­ a Közöny, a Sziszüphosz mítoszaés a Caligulaközött nyilvánvaló a kapcsolat. Maga a szerző „a három abszurd” néven említi őket naplójegyzeteiben. A Sziszüphosz mítoszais éveken át készült.

A könyvnyi terjedelmű esszé célkitűzése szerint nem egy abszurd filozófiát akar bemutatni, hanem csupán egy abszurd életérzést. „Egy szellemi betegség leírását”, méghozzá „a maga tiszta formájában”. A kiinduló tézis az, hogy „csak egyetlen igazán komoly filozófiai kérdés van: az öngyilkosság. Ha meg tudjuk ítélni, hogy érdemes-e leélni az életet, akkor választ is adtunk a filozófia alapkérdésére.” S vajon „mitől abszurd az ember? Attól, hogy a kisujját sem mozdítja az örökkévalóságért.”

A mű három nagy fejezete az Abszurd gondolatmenet, Az abszurd ember, Az abszurd alkotáscímet kapta. A záró példázat a címadó Sziszüphosz mítosza. (A Kafka életművét vizsgáló fejezet azért vált függelékké, mert megjelenését a cenzúra nem engedélyezte.)

Általános információk:

Szerző: Antoine de Saint-Exupéry
A mű címe: A kis herceg
Műfaj: regény
A mű keletkezése: Az 1943-ban kiadott mű a világ 50 legolvasottabb könyvének az egyike

Általános információk:

Szerző: Arany János
A mű címe: Rege a csodaszarvasról
Műfaj: eredetmonda
A mű keletkezése: Arany János tervezte, hogy pótolja a magyarok hiányzó ősi eposzát. A krónikákból indult ki, s a történetírók munkáit figyelembe véve írta meg a magyarság eredetét. A „világhódító” hun fejedelem, Attila és öccse, Buda történetét Buda halála címmel, Attila fia, Csaba legendáját pedig Csaba királyfi címmel írta meg. Ezek a műeposzok befejezetlenül is igen értékesek. A Rege a csodaszarvasról  című epizód a Buda halálában található.

Általános információk:

Szerző: Arany János
A mű címe: Toldi
Műfaj: elbeszélő költemény
A mű keletkezése: Arany János 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta „Készíttessék költői beszély, melynek hőse a nép ajkán élő történeti személy, például Toldi Miklós,Kádár vitéz…Forma és tartalom népies legyen.”

A mű eredete:

Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét.

Szereplők:

Toldi Miklós

Bence, a szolgája

Pósafalvi János, hírnök

Lajos, Magyarország királya

Gyulafi Lóránt, vitéz

Gyulafi Bertalan, vitéz

az olasz vitéz

a kapus

Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka

Általános információk:

Szerző:Balzac

A mű címe:Goriot apó

Műfaj:Realista Regény

A mű keletkezése:

Amikorra Balzac 1834-ben elkezdte írni a Goriot apót, már több tucat könyvet jelentetett meg, köztük egy adag álnéven írt potboilert (megélhetési regény, darab). 1829-ben jelent meg A huhogók, az első könyv, amit a saját nevén írt alá, ezt követte a Louis Lambert (1832), Chabert ezredes (1832) és A szamárbőr (1831). Ez idő tájt Balzac elkezdte sorba rendezni a műveit, kategóriákba sorolta őket, amik 19. század eleji franciaországi élet különböző aspektusait mutatták be. Ezt a sorozatot hívta Emberi színjátéknak.

Az egyik aspektus, ami lenyűgözte Balzacot, a bűnözés volt. 1828–29 telén a csalóból lett rendőr, Eugène-François Vidocq kiadta az emlékiratait – a szerkesztők által felnagyítva -, ami a bűnözői életmódjáról szólt. Balzac 1834-ben találkozott Vidocq-kal, és őt használta alapként Vautrin karakterének kitalálásához.

Általános információk:

Szerző: Boccaccio
A mű címe: Dekameron
Műfaj: Novella
A mű keletkezése

1348 és 1353 között dolgozott főművén, a Dekameronon. (A cím görög nyelven azt jelenti: tíz nap.) Irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella. A mű nyelvezetében sajátos módon keveredik a korabeli olasz köznyelv és a terjengősebb fogalmazási stílus. Kimutatható benne az Ezeregyéjszaka hatása éppúgy, mint a különféle anekdotáké, legendáké, és az abban a korban igen népszerű fabliau-ké (vaskos humorú verses elbeszélések). A Dekameron mintegy összefoglalja a reneszánsz szellemiségét, melyet az irodalomban Boccaccio mellett Dante és Petrarca képviselnek a legmarkánsabban. Utóbbi volt az, aki megakadályozta, hogy Boccaccio egy kétségbeesett pillanatában elégesse a művét.

Általános információk:

Szerző:Déry Tibor

A mű címe:Szerelem

Műfaj: Novella

A mű az 50-es évek korjellemzése, amikor szorongás, félelem van az emberekben, kivetkőznek emberi mivoltukból. A mű cselekménye igen egyszerű, a főhőst B-t Déry a börtöncellában indítja útnak. A börtönben senki nem tud semmit, senki nem ért semmit. B hiszi is, meg nem is, hogy szabadlábra bocsájtják. Nem érti szabadon bocsátásának okát, mint ahogy azt sem, hogy miért zárták be. Nem tudnak többet a börtönőrök és az őrmester sem.

(1866)A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embert
Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. 
(DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLŰJEGYZETEK, 1880-1881.)

Általános információk:

Szerző:Dosztojevszkij:

A mű címe:Bűn és bűnhődés

Műfaj:Polifón regény

A mű keletkezése:A Bűn és bűnhődés, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1866-ban íródott regénye. A mű legfontosabb kérdése az, hogy van-e jogunk mások élete és sorsa felett dönteni.

(1866)

A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embert

Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom.

(DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLÓJEGYZETEK, 1880-1881.)

Mindig azt mondják, hogy a valóság unalmas, egyhangú, s az emberek, ha szórakozni akarnak, a művészethez, a képzelethez fordulnak, regényeket olvasnak. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb, mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni, mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra, a legközönségesebb dolgok alakjában.

(DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS ÉS SIR WADKIN, 1876)

Általános információk:

Szerző: Erich Kastner
A mű címe: A két Lotti
Műfaj: ifjúsági regény
A mű keletkezése: Az író 1949-ben írta ezt az ifjúsági regényt. A két Lotti eleinte botrányosnak tűnt, mivel abban az időben aligha lehetett beszédtéma házastársak elválása. Magyarországon is az egyik legsikeresebb szerző, műveit ismerik és szeretik a gyerekek. A szerző számos díjban részesült, 1951-ben A két Lotti forgatókönyvével elnyerte a legjobb forgatókönyv díját.

A híres szerző, akitől biztos ismeritek A két Lottit vagy a Lassiet, egy izgalmas történetet mesél el német kisdiákokról, akik egy osztályba járnak, együtt laknak az internátusban, harcolnak a reáliskolásokkal, színdarabot írnak és adnak elő, és közben megértik, mi az igazi barátság és szeretet.

Általános információk:

Szerző: Fekete István
A mű címe: Vuk
Műfaj: meseregény
A mű keletkezése: 1965-ben jelent meg az író 1940 és 1966 között megírt állattörténetei közül a legsikeresebb, a Vuk.

Általános információk:

Szerző:Flaubert

A mű címe:Bovaryné

Műfaj:Regény

A történet Charles Bovary életének felvázolásával indul, aki nem túl okos, de anyja unszolására sikerült az orvosi egyetemen végeznie. Szakmájához persze nem nagyon ért, ártalmatlan gyógyszerek felírásánál nem is mert mást tenni a betegekkel. Anyja feleséget is szerez Charles-nak, egy ősöreg és ronda özvegyasszonyt, Héloise-t – ő lesz ez első Bovaryné. Charles és a vénasszony házassága elég komikus, mivel a feleség időről időre heves féltékenységi rohamokkal bombázza urát. Charles-nak csak annyi véleménye van az asszonyról, hogy rettentő hideg a lába.

Charles azonban hamarosan fellélegezhet, mert a Héloise meghal. A frissen megözvegyült doktor nem sokat teketóriázik, ki legyen az új asszony a háznál: fülig beleszeret egy betege lányába, Emmába. A tanyán élő lánynak minden vágya, hogy végre elkerüljön a háztól, valamint apja is szeretne minél hamarabb megszabadulni tőle – így a menyegzőt a lehető leghamarabb megtartják. Itt kezdődik az igazi történet: a címszereplőnk Emma.

Általános információk:

Szerző:Kosztolányi Dezső

A mű címe:Édes Anna

Műfaj: Novella

A mű keletkezése:Az átváltozás 1912-ben jelent meg. Műfaja novella a drámaisága miatt, a képlete regényszerű. Minden eseményt a hős nézőpontjából látunk. Egy abszurd fordulattal indul, de ezt az abszurdumot tárgyilagosan írja le (a főhős, Gregor Samsa egy nap arra ébred, hogy féreggé változott, de először csak amiatt aggódik, hogy elkésik a munkából). Groteszk a látásmód, a szerkezet parabolikus. Már írtak Kafka átváltozásához hasonló műveket. Ovidius ókori író írt egy Metamorphoses (Átalakulás) című elbeszélést. A népköltészetben is kedvelt téma volt az átváltozás. Weöres Sándor Psyché című műve is hasonló. Sőt, maga Kafka is írt ugyanilyen témájú regénytöredékeket. A kereszteződésben egy furcsa lényről van szó, ami félig macska, félig bárány, A Lakodalmi készülődés falun főhőse pedig azon tűnődik, mi lenne, ha csak a teste menne el az esküvőre, ő meg otthon maradna, később pedig cserebogárrá változik. Az állatok az ember előtti világot képviselik, ennek azonban Kafka korában már nincs szerepe. Az ember igazi mivoltát a féreglét jelképezi. Ez magyarázza azt, hogy miért szerette ennyire Kafka a férgeket, bogarakat. Az átváltozás némileg önéletrajzszerű. A főhősnek is, Kafkának is lánytestvérei voltak. A nevük öt betűből áll, és egy kicsit hasonlít is, hasonlóan cseng (Kafka – Samsa). Az író is és a főhős is az egyedüli kereső volt a családban.

Gregor Samsa – utazó ügynök

Grete – Gregor húga

Gregor szülei

cégvezető úr

Anna – szolgálólány

idős bejárónő

három szakállas úr - albérlők

Általános információk:

Szerző: Gárdonyi Géza
A mű címe: Egri csillagok
Műfaj: történelmi és ifjúsági regény
A mű keletkezése: Az író 1897-ben Egerbe költözött, s itt írta meg két év alatt a regényt alapos kutatómunka után. Az első címe Hold és csillagok volt, az alcíme pedig Gergely diák.1899-ben jelent meg a regény a Pesti Hírlapban folytatásokban, majd két évvel később könyv formájában.

Általános információk:

Szerző:Gogol

A mű címe:A köpönyeg

Műfaj:Elbeszélés

A mű keletkezése:

A köpönyeg (Шинель) Gogol egyik elbeszélése, amely 1842-ben jelent meg; az irodalomtörténet a Pétervári elbeszélések közé sorolja. Az orosz irodalomnak olyannyira alapműve, hogy Dosztojevszkij híres mondása szerint „Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”.

Az óriási hatású mű a világ legtöbb nyelvén megjelent. Jócskán készültek belőle adaptációk, film már 1916-ban is.Magyarra először Arany János (németből) fordította le, sőt a főhős, Akakij Akakijevics nevét olykor írói álnévként is használta.

A mű főhőse Akakij Akakijevics, aki egy egyszerű hivatalnok. Munkája nagy részét a másolás teszi ki, de igazán nem is ért máshoz. Senki nem tiszteli érdemeinek megfelelően, pedig lelkiismeretes és precíz ember. Élete ezért monoton és egyhangú, bár ő ezzel elégedett.

Egyetlen ellensége a hideg. Ócska és elnyűtt köpönyegében járta a fagyos utcákat, elment hát a szabóhoz, akit Petrovicsnak hívtak. Azt gondolta, talán még meg lehet foltoztatni, de újat kellett rendelnie. Bárhogy próbálta rávenni a szabót, az nem engedett.

Általános információk:

Szerző:Hoffman

A mű címe: Az arany virágcserép

Műfaj: kisregény

A mű keletkezése:Az arany virágcserép romantikus kisregény, melyet E. T. A. Hoffmann írt 1814-ben. A mű 12 vigíliából (virrasztásból) áll. A mű a romantikát és a realizmust állítja szembe egymással.

A német romantika egy későbbi nemzedékének, a berlini romantikának volt az egyik legmarkánsabb képviselője az a sokoldalú művész, kinek személyében elbeszélőt, zeneszerzőt, karmestert, zenekritikust és festőt egyaránt tiszteltek.

A német romantika egy későbbi nemzedékének, a berlini romantikának volt az egyik legmarkánsabb képviselője az a sokoldalú művész, kinek személyében elbeszélőt, zeneszerzőt, karmestert, zenekritikust és festőt egyaránt tiszteltek.

Szerző: Homérosz
A mű címe: Iliász

Cselekmény:

A háború a szép Heléna miatt tört ki, aki Meneláosz spártai király felesége volt, de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött vele.

Tróját már tíz éve hiába ostromolják a görögök és ekkor Apollón még dögvészt is bocsát rájuk, mert megsértették egyik papját. Akhilleusz követeli a hadi gyűlésen, hogy Agamemnón adja vissza a papnak foglyul ejtett lányát, és fogadja el helyette a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban ellenszegül Akhilleusz kérésének és erőszakkal elveszi tőle szeretett papnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz erre megtagadja további részvételét a harcokban és rá akarja döbbenteni Agamemnónt, hogy nélküle nem nyerhet. Méltó elégtételt követel a súlyos sértés fejében. Akhilleusz félig isteni származású volt, ezért megkérte anyját, Thetiszt, hogy eszközölje ki Zeusznál, a főistennél, hogy sorozatos vereségek érjék a görögöket.

Általános információk:

Szerző: Homérosz
A mű címe: Odüsszeia
Műfaj: Eposz

Mű keletkezése:Homérosz (görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosz nevét viselő két nagy költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. századból való. Arról, hogy e két mű valóban Homérosz nevű költőtől származik-e, vagy hogy élt-e egyáltalán Homérosz – akit a monda vaknak hisz és akinek bölcsőjéért már az ókorban is hét város versengett – több mint másfél évszázada vitatkoznak a tudósok.

Ez a mű Geothe legnagyobb alkotása. Csak nem hatvan éven át, készült: 1773-tól a költő majdnem élete végéig dolgozott nagy művén.

Műfaja: emberiségköltemény

Témája:

Az ember életútja

Az emberiség belső fejlődése

Főbb szereplők:

Faust: A XV-XVI. Század fordulópontjában valójában és egy nagy mágus hírében álló doktor Faustus.

Mefisztó: (Mefisztopheles): a tagadás szelleme.

Wagner: tudós filiszter, Faust ellentéte.

Margaréta: A korabeli német drámahősnők rokona, (pl. Schiller Lujzája az Ármány és szerelem című „polgári szomórújátékˇ-ban ) a naiv természetesség képviselője.

Márta: Margaréta édesanyjának kontraszt figurája; feslett, kíváncsi, kerítő szomszédasszony

Bálint: Margaréta bátyja; nem egyénített figura. A mások véleményének uralma lenyomja benne a testvéri szeretet.

Általános információk:

Szerző: Jókai Mór
A mű címe: A kőszívű ember fiai
Műfaj: regény
A mű keletkezése: Az 1848-as forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóját Jókai egy regénnyel ünnepelte. Először folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, és csak később vehették kezükbe a szándékosan 48 fejezetből álló regényt az olvasók.

Az író 1869-ben, a kiegyezés után két évvel írta meg ezt a regényt. A saját élményein, emlékein kívül regénye abból az élményanyagból táplálkozik, melyet  az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szerzett.

Általános információk:

Szerző:Jókai Mór

A mű címe: Az aranyember

Műfaj: Regény

A mű keletkezése:

Jókai Mór kézzel írott noteszei közül a X. és XXV. számú a regény keletkezési folyamatának több mozzanatát is megörökítette. Innen tudjuk, hogy Az arany ember történetén 1870 és 1872 között dolgozott. Eötvös Károly és Mikszáth Kálmán beszámolói alapján a regény Balatonfüreden született, néhány hónap leforgása alatt, Mikszáth szerint mindössze nyolc hét alatt. Azért sietett, mert váltóadósságait kellett rendeznie. A regényt először A Hon közölte le.Jókainak a regény német nyelvű fordítására már 1871 végén szerződése volt:

Jókai saját elmondása szerint a regény alapötlete az író anyai nagyanyjának nővérétől, özv. Szücs Lajosnétől származott, aki egy nagy vagyonú családból származott és az 1870-es években aktív résztvevője volt a budapesti elit társasági életnek. „S aztán odaültetett maga mellé, s azalatt, amíg a hullám dobálta a hajót, hogy annak az egyik lapátkereke folyvást a levegőben kalimpált, elregélte nekem azt a történetet, ami az „Arany ember” regényemnek a végét képezi

Ugyancsak a szerző közlése alapján tudjuk, hogy Frivaldszky Imre természettudós hívta fel a figyelmét egy olyan dunai szigetre, amely tudomása szerint az 1860-as években hivatalosan nem tartozott se Magyarországhoz, se Törökországhoz. Ez a sziget a Vaskapu-szoros közelében elhelyezkedő Ada Kaleh volt, melyet a korabeli térképek Új-Orsova néven tüntettek fel. Minden bizonnyal innen származik a regény egyik fő helyszínének, a Senki szigetének a modellje.

Jules Verne Kétévi vakáció című regénye kalandos történet. Tizenöt hajótörött, fiatal fiú kétévi küzdelmes harca az életért egy lakatlan szigeten. A műben megmutatkozik, hogy nincs az életben olyan helyzet, amellyel a rendszeretet, a bátorság és az állhatatosság ne tudna megbirkózni.

Általános információk:

Szerző: Karinthy Frigyes
A mű címe: Tanár úr kérem
Műfaj: novellaszerű humoreszkek sorozata, regény
A mű keletkezése: A gyermekkori éveit és a gyermekkori csínytevéseket eleveníti fel az író. Kötetben 1916-ban jelent meg.

A kerettörténetből tudjuk meg az előzményeket. A Fanni hagyományai nem más, mint egy ifjú hajadonnak, Fanninak a naplója. Egy ismeretlen férfi küldi el a naplót, és a barátnőjének írt leveleit az Uránia szerkesztőségébe. A kísérő levél ajánlásából megismerhetjük az ifjú lány szomorú történetét, és életének utolsó óráit. A leány édesanyja korán meghalt, Fanni apja új asszonyt hozott a házhoz, aki nem törődött a leánnyal. Apja ridegen és keményen bánt vele, mostohájától sem számíthatott semmi jóra, mindössze arra volt jó, hogy mostohatestvéreit kiszolgálja. A szerény, kedves, csendes lány beteg lett, szenvedéseit némán tűrte. Apja rájött, hogy mekkorát vétett leánya ellen, és azzal próbálja jóvátenni bűneit, hogy lelkiismeretesen ápolja betegágyán.

Általános információk:

Szerző:Katona József

A mű címe: Bák-Bán

Műfaj: Dráma

A mű keletkezése:A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel, ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó szerint idézve) „a közöttünk rejtőző Genie alkotóvágyának felserkentésére” irányult volna. Az első helyezettnek még konkrétabb „felserkentésként” pénzjutalmat is ígértek. A pályázat határideje egy év volt, vagyis 1815. szeptember végére kellett elkészülni vele. Valószínűleg erre az eseményre készült Katona műve, bár lehet, hogy már korábban írni kezdte; az bizonyos, hogy a pályázat hatására beküldte Kolozsvárra az ős-Bánk bánt (a Bánk bán első, korai és később átdolgozott változatát), noha lehetséges, hogy nem egyedül, hanem más drámái verses formára való átdolgozásával együtt . Az „ős-Bánk bán”-ból sokáig csak a Rosta című kritikából ismertek részleteket, 1913-ban azonban a teljes szövege is előkerült Maglódon; Császár Elemér irodalomtörténész, akadémikus vezetésével pedig még ugyanebben az évben ki is adták könyvformában.

Szerző:Kosztolányi Dezső

A mű címe:Édes Anna

Műfaj:Regény

A mű keletkezése: A regényt először a Nyugat 19. évfolyama közölte, folytatásokban, 1926. július 1-től november 16-ig (13-22. szám). Édes Anna regény. Az Édes Anna kézirata töredékesen maradt fenn. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában található az Ms 4614/32-44. jelzett alatt. Kosztolányi Ádámtól került a MTAK Kézirattárába. A regény húsz fejezetéből az első 15 egészben vagy részben fennmaradt. A mottó, az első, a nyolcadik és a tizenegyedik szövege hiánytalanul megvan. A másodikból, a harmadikból, a hetedikből és a tizenötödikből egy-egy rövid részlet hiányzik. A negyedik, az ötödik, a hatodik, a kilencedik és a tizedik fejezetből egy-két kéziratlap elveszett, de nagy részük megvan. A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik csupán töredékesen maradt fenn. Az utolsó öt fejezet teljesen hiányzik.

(1926)

Tragikus az ember, úgy látja Kosztolányi, de aki tudja ezt, s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű, tragikusságra ítélt társai iránt a részvét, szeretet és szolidaritás, az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből, amit csak lehet.

(NÉMETH G. BÉLA)

Általános információk:

Szerző:Madách Imre

A mű címe: Az ember trgédiája

Műfaj: Dráma, költemény, tragédia

A mű keletkezése:

Madách Imre a következő feljegyzést készítette a Tragédiához: „Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.”

A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, akinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából (egy 2005-ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint mintegy 5718 alkalommal, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érinti), ám mivel a levelezésekből is kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madách Imrét kell tekintenünk, különös tekintettel arra is, hogy a javítások nemcsak Madách tudtával, de kifejezett kérésére történtek.

Általános információk:

Szerző: Mark Twain
A mű címe: Tom Sawyer kalandjai
Műfaj: ifjúsági regény
Keletkezése: Mark Twain 1876-ban készült el a regénnyel.  A könyvet gyemekkori élményei alapján írta.

Moszkvában született 1891. május 14-én. Mivel édesapja a kijevi hittudományi főiskola professzora volt, otthon egyaránt részesült vallásos nevelésben és kapott tájékoztatást a felvilágosodás eszméiről. Éppúgy érdekelte a képzeletvilág, mint a természettudomány.

A történet a messzi múltba repít minket, amikor Magyarországo a török "vendégeskedett" 150 évig. Kecskemét városa híres volt vásárairól, szép leányairól. Ebben a regényben is vannak kemcskeméti szép leányok, gyönyörű portékák, törökök, kurucok és egy tehetséges, de hetvenkedő szabó. De miről beszél a köntös?

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni.

Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem.

Moliére - Tartuffe SZEMÉLYEK

PERNELLE ASSZONY, Orgon anyja

ORGON, Elmira férje

ELMIRA, Orgon felesége

DAMIS, Orgon fia

MARIANE, Orgon lánya, Valér szerelme

VALÉR, Mariane szerelme

CLÉANTE, Orgon sógora

TARTUFFE, álszent

DORINE, Mariane komornája

LOJÁLIS ÚR, törvényszolga

RENDŐR HADNAGY

FLIPOTE, Pernelle asszony szolgálója

Történik Párizsban, Orgon házában

Általános információk:

Szerző: Molnár Ferenc
A mű címe: A Pál utcai fiúk
Műfaj: ifjúsági regény
A mű keletkezése: Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja az is, hogy Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek.

Általános információk:

Szerző: Móra Ferenc
A mű címe: Kincskereső kisködmön
Műfaj: ifjúsági regény
A mű keletkezése: Az író a regény megírásakor (1918) nem elsősorban tényleges élményeit írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette meg.

Móra Ferenc Aranykoporsó című alkotása a tőle megszokott meseszerű történetektől eltérő, rendhagyó.

Ez a nagyon érdekes történelmi regény a harmadik évszázad végére kalauzol bennünket, s tanúi lehetünk Diocletianus császár uralmának, valamint a keresztény hit elterjedésének, beleszőve fiának, Quintipornak szerelmi történetét és tragikus végződését.

A regény egyszerre izgalmas, szomorú és romantikus.

Általános információk:

Szerző: Móricz Zsigmond
A mű címe: Légy jó mindhalálig
Műfaj: ifjúsági regény
A mű keletkezése: A regény az író zaklatásainak hatása alatt jött létre, a múltját vállaló író lírai vallomása. Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az író. Ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki, a gyermeki szív” érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. regényében írta tovább Móricz Zsigmond.

Móricz Zsigmond - Úri muri

1927

Történet:

1

A történet június 7-én egy poros, alföldi városban kezdődött. Borbiró iszogatott magányosan a Sárga Rózsában. Egyszercsak meglátta az ablakon keresztül barátját, Szakhmáry Zoltánt, s behívta. Kicsit később érkezett Csörgheő Csuli, aki állandó ravaszságáról tett tanúbizonyságot, mikor számára nagyszerű üzletet kötött.

Általános információk:

Szerző:Németh László

A mű címe: Iszony

Műfaj: Regény

Szereplők:

- Kárász Nelli – főszereplő

- Takaró Sanyi – Nelli férje

- Nelli anyja és apja

- Sanyi anyja és apja

A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó világgal. A pusztai szent lány a házasság alatt változik szörnnyé, majd a házasság véget értével ismét szentté. Hasznos része lesz a társadalomnak. Nelli azonban már csak objektíven szemléli a dolgokat, férjét is csak „utólag” jellemzi. Életfelfogásuk teljesen más. Sanyi sokkal idillibbnek látja viszonyukat, végül mégis ő hal bele.

Általános információk:

Szerző: Örkény István

A mű címe: Tóték

Műfaj: Dráma

A mű keletkezése: A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült „Pókék, majd Csend legyen!” címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.

I. RÉSZ

1.kép

Tóték háza előtt.

A postás folyton manipulál a levelekkel, nem kézbesít rendesen, azonban most örömhírt hoz a fiáról, aki a fronton van. Az őrnagyúr jön Tótékhoz, vendégségbe, azonban nagyon érzékeny egyes szagokra, de például a fenyőmag kifejezetten jót tesz neki. Tót hívatja a szivattyúst, hogy megszüntessék a kellemetlen szagokat, azonban hosszas tanácskozás után mégsem szívatják ki. Mivel az őrnagyúr szereti a csendet (mert álmatlanságban szenved), megtiltják a szomszédnak, hogy sörivás után cuppogjon, hogy a kocsmáros kiskapuja nyikorogjon, a Szűcs néni kutyáját megfojtják a postásnak pedig megtiltják, hogy a házuk előtt levegőt vegyen a hordómelle miatt. Végül kiderül, hogy a Tót szivarja is hangos. Néma csönd van. 3-kor megérkezik a busz, két őrnagy száll le. Tóték azt hiszik, hogy az elegánsabb az, de kiderül, hogy a ő a luxemburgi herceghez jött. A másik az “övék”, de minden baja van, folyton azt hiszi, hogy Tót a háta mögé néz, és bárhogy fordul sehogy sem jó neki. Végül kitalálják, hogy húzza a szemébe a sisakját. Először nem akarja a tűzoltó szabályzat miatt, végül beadja a derekát.

Általános információk:

Szerző: Petőfi Sándor
A mű címe: János vitéz
Műfaj: elbeszélő költemény
A mű keletkezése: Petőfi Sándor ezt a művet 6 nap és 6 éjszaka alatt írta Vahot Imrénél szállásadójánál és munkaadójánál 1844-ben, majd 1845. március 6-án jelent meg a Pesti Divatlapban.  Eredeti címe Kukoricza Jancsi volt, s csak addig tartott, amíg Jancsi a francia udvarból hazaérkezik.  A barátok ösztönzésére folytatta tovább a művet, s az olvasók tanácsára változtatta meg a mű címét a ma is ismert címre.

A mű keletkezése
1844-es kemény debreceni tél után eltöltött egy kis időt szüleivel Dunavecsén, majd ment Pestre és júliusban megkezdte segédszerkesztői munkáját a Pesti Divatlapnál. Közben első verses kötetét (Versek) rendezte sajtó alá.

Általános információk:

Szerző:Petőfi Sándor

A mű címe: AZ apostol

Műfaj: Elbeszélő költemény

A mű keletkezése:

A mű Pesten született 1848 júniusa és szeptembere között. Petőfi Sándor szabadságharc alatt szerzett műveinek egy része, köztük Az apostol is önéletrajzi ihletésű, illetve bizonyos értelemben a szerző saját sorsát kivetítő mű. Köztudott, hogy a költő egy hideg szilveszter éjszakán jött a világra, miként ezen művének főhőse is. A költő életkörülményei ebben az időszakban nehezedtek:

politikai karrierje sikertelen volt, Szabadszálláson 1848. júniusában elveszítette a képviselőválasztási harcot a református Nagy Károllyal szemben, melynek következményeként a parókiát is ellenségének tekintette a költeményben.

Alekszandr Szergejevics Puskin

Anyegin

Olvasónapló

A mű eredete:

Puskint Moszkvában írt szabadabb gondolkodású, politikai felhangoktól sem mentes verseiért a cári udvar előbb Besszarábiába (a mai Moldova területére), majd Odesszába száműzte három évre. Itt kezdte el írni az Anyegint, mely nyolc éven át készült. A művet Szentpétervárott nyomtatták ki 1826-ban. Emlékét szülővárosa, Carszkoje Szelo őrzi (Szentpétervártól kb. 10 km-re található), melynek új neve Puskin lett.

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

A 18. században új műfaj született: a robinzonád. Ettől kezdve minden író, aki hősét vagy hőseit távoli, lakatlan szigetre vezette, valamilyen módon Daniel Defoe fő művét utánozta. A cselekmény alapja valóságos történet. Alexander Selkirk matróz hosszú éveket töltött a lakatlan Juan Fernandez szigeten.

A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik, a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti.

Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott, anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével – mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné.

Általános információk:

Szerző:Stendhal

A mű címe:Vörös és fekete

Műfaj:Regény

A mű keletkezése:

A mű legnagyobb része megtörtént eseten alapszik. 1827. december 28. és 31. között a Gazette des Tribunaux (Törvényszéki Hírlap) részletesen beszámolt egy Antoine Berthet nevű ember peréről. Berthet egy vidéki patkolókovács tehetséges fia volt. Papnak készült, de négyéves szemináriumi képzés után elhagyta az intézetet, s egy újgazdag nemesi családnál vállalt nevelői munkát. Nemsokára azonban udvarolni kezdett a ház asszonyának, Michoud-nénak. Mikor ez a férj tudomására jutott, elbocsátotta a fiút. Újabb kétévi szemináriumi tartózkodás után a Cordon-kastélyban vállalt nevelői munkát, de ehelyütt is túl bizalmas kapcsolatba került a ház kisasszonyával, ezért innen is távoznia kellett. Papi pályájának tönkretevőjét Michoud-néban látta, ezért vidékre utazott, s 1827. június 22-én a nagymise alatt az asszonyra lőtt. Michoud-né felépült, de Berthet-t elfogták, s emberölési kísérlet, valamint szentségtörés vádjával halálra ítélték. A kivégzésre 1828. február 23-án került sor Grenoble-ban, Stendhal szülővárosában.

Minden újabb műtét után világosan megállapítottam, hogy mennél tovább haladunk, a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek.

Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést, hogy az a bölcselő vagy feltaláló, aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni, sokkal

Szabó Magda Abigél című műve egy elkényeztetett kisgimnazista lány felnőtté válását ábrázolja. Gina megszokott, nyugalmas életébe egyszercsak beleszól a II. világháború, és szerető otthonától elszakadva kell helytállnia és hirtelen felnőnie egy egészen más környezetben.

A nehézségeken azonban átsegíti őt társai összetartó szeretete.

Általános információk:

Szerző: Szophoklész
A mű címe: Antigoné
Műfaj: Tragédia
A mű keletkezése :A dráma i. e. 442-ben íródott. Eredeti nyelve ógörög, azonban napjainkra számtalan nyelvre lefordították.

Általános információk:

Szerző: Tamási Áron
A mű címe: Ábel a rengetegben
Műfaj: regény
A mű keletkezése: Az író egy trilógia első darabjaként írta meg ezt a regényt még Amerikában

Általános információk:

Szerző:Tolsztoj

A mű címe:Ivan Iljics halála

Műfaj:Kisregény

A mű keletkezése:Az Ivan Iljics halála Lev Tolsztoj, először 1886-ban megjelent nagy sikerű kisregénye. Témája az ember belső küzdelme az elkerülhetetlen halállal egészen a megbékélésig. Tolsztoj irodalmában a betegség okozta haldoklás, és annak ünnepélyes hangulatú leírása nem itt jelenik meg először. Az író az önző élet hiábavalóságát saját, egyedien vett keresztény felfogásából ítéli meg.

Szereplők:

Ivan Jegorovics Sebek, bíró

Fjodor Vasziljevics, ügyész, Golovin barátja

Pjotr Ivanovics, ügyész, Golovin barátja

Schwarz, hivatalnok

Geraszim, felszolgáló inas

Praszkovja Fjodorovna Mihel, Golovin felesége

Szokolov, tálaló inas

Liza Ivanovna Golovin, Golovin lánya

Fjodor Petrovics Petriscsev, vizsgálóbíró, Liza jegyese

Vaszilij Ivanovics Golovin, Golovin fia

Általános információk:

Szerző:Victor Hugo

A mű címe: A párizsi Notre-Dame

Műfaj: romantikus regény

A mű keletkezése:

ictor Hugo első hosszabb lélegzetvételű műve A párizsi Notre-Dame, melyre 1828-ban kapott megbízást kiadójától, Gosselin-től. A gyűjtőmunkáját követően 1829-ben kezdett hozzá az írásnak. A kiadóval, Gosselin-nel kötött megállapodás az volt, hogy a könyv kész lesz ugyanabban az évben, de állandóan elhalasztották Hugo újabb megbízásai miatt. 1830 nyarára Gosselin követelte, hogy Victor Hugo fejezze be a könyvet 1831 februárjáig. 1830 szeptemberétől kezdve, Hugo non-stop dolgozott a művön, így a könyv elkészült hat hónap alatt.

Általános információk:

Szerző:Voltaire

A mű címe: Candide

Műfaj: szatíra, pikareszk regény, fejlődés regény, tézisregény

A mű keletkezése:

A lisszaboni földrengés idejére Voltaire már befutott szerző volt, aki ismert volt humoráról, szatirikus és gúnyos stílusáról. 1746-ban ő lett az első író, akit a Francia Akadémia tagjává választottak. Voltaire deista volt, aki támogatta a vallásszabadságot, valamint bírálta az általa látott zsarnoki kormányokat.^[14][15] A mindenkit megdöbbentő földrengés okán elérkezettnek látta az időt a gondviselésben való hit kigúnyolására, ami előbb egy költeményében (1756), majd később fő művében, a Candide-ban is megjelent (1759).

Az nem ismert, hogy Voltaire mikor írta a Candide-ot, de a legvalószínűbb feltételezés szerint a 1757-ben kezdett hozzá a műhöz, amely végleges formáját 1758 végére érte el^. A kutatók úgy vélik, hogy Voltaire a mű nagy részét a 1758-ban, a Ferney-ben töltött ideje alatt írta, de alkotott még Schwetzingenben is, mikor a Pfalzi Választófejedelemségben, Charles Théodore-nál volt látogatóban három hétig 1758. nyarán. Annak ellenére, hogy szilárd bizonyítékok támasztják alá ezeket, továbbra is fennáll az a képzet, miszerint Voltaire három nap alatt írta a Candide-ot. Ez az elképzelés valószínűleg az 1885-ben Lucien Perey és Gaston Maugras által kiadott könyv, a Vie intime de Voltaire aux Délices et à Ferney egyik félreértett állításán alapul. A bizonyítékok azt mutatják, hogy Voltaire nem kapkodta el a mű írását, nincsenek benne improvizációk; a Candide egy érett és jól kidolgozott mű és nem rögtönzött, mint a fenti elmélet szerint.

Általános információk:

Szerző:Katona József

A mű címe: Bák-Bán

Műfaj: Dráma, líra, epika

A mű keletkezése:

A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította.

A Csongor és Tündének egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. Ennek első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongort Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből.

” A szép Veróna tárul itt elénk,

Hol két jeles család vetélkedett.

Ős gyűlölségük új csatákon ég,

És polgár- vér szennyez polgár- kezet.

Vad vérükből egy bajlós pár fakadt:

Gonosz csillagzatok szülöttei.

E két szerelmes sírja lesz a hant,

Mely a csaták vasát elföldeli.

Szerelmük eljegyezte a halál,

Mert szüleikben lángol a harag

S le nem lohad, míg el nem vész a pár-

Erről regél a kétórás darab.”

Általános információk:

Szerző:Zrínyi Miklós

A mű címe: Szigeti veszedelem

Műfaj: eposz

A mű keletkezése: I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós (a költő dédapja) ellenezte, hogy a törököknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek.