 Általános információk:
Szerző:Dosztojevszkij:
A mű címe:Bűn és bűnhődés
Műfaj:Polifón regény
A mű keletkezése:A Bűn és bűnhődés, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1866-ban íródott regénye. A mű legfontosabb kérdése az, hogy van-e jogunk mások élete és sorsa felett dönteni.
(1866)
A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embert
Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom.
(DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLÓJEGYZETEK, 1880-1881.)
Mindig azt mondják, hogy a valóság unalmas, egyhangú, s az emberek, ha szórakozni akarnak, a művészethez, a képzelethez fordulnak, regényeket olvasnak. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb, mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni, mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra, a legközönségesebb dolgok alakjában.
(DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS ÉS SIR WADKIN, 1876)
Bővebben...
 Szerző:Kosztolányi Dezső
A mű címe:Édes Anna
Műfaj:Regény
A mű keletkezése: A regényt először a Nyugat 19. évfolyama közölte, folytatásokban, 1926. július 1-től november 16-ig (13-22. szám). Édes Anna regény. Az Édes Anna kézirata töredékesen maradt fenn. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában található az Ms 4614/32-44. jelzett alatt. Kosztolányi Ádámtól került a MTAK Kézirattárába. A regény húsz fejezetéből az első 15 egészben vagy részben fennmaradt. A mottó, az első, a nyolcadik és a tizenegyedik szövege hiánytalanul megvan. A másodikból, a harmadikból, a hetedikből és a tizenötödikből egy-egy rövid részlet hiányzik. A negyedik, az ötödik, a hatodik, a kilencedik és a tizedik fejezetből egy-két kéziratlap elveszett, de nagy részük megvan. A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik csupán töredékesen maradt fenn. Az utolsó öt fejezet teljesen hiányzik.
(1926)
Tragikus az ember, úgy látja Kosztolányi, de aki tudja ezt, s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű, tragikusságra ítélt társai iránt a részvét, szeretet és szolidaritás, az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből, amit csak lehet.
(NÉMETH G. BÉLA)
Bővebben...
|
 Általános információk:
Szerző:Tolsztoj
A mű címe:Ivan Iljics halála
Műfaj:Kisregény
A mű keletkezése:Az Ivan Iljics halála Lev Tolsztoj, először 1886-ban megjelent nagy sikerű kisregénye. Témája az ember belső küzdelme az elkerülhetetlen halállal egészen a megbékélésig. Tolsztoj irodalmában a betegség okozta haldoklás, és annak ünnepélyes hangulatú leírása nem itt jelenik meg először. Az író az önző élet hiábavalóságát saját, egyedien vett keresztény felfogásából ítéli meg.
Szereplők:
Ivan Jegorovics Sebek, bíró
Fjodor Vasziljevics, ügyész, Golovin barátja
Pjotr Ivanovics, ügyész, Golovin barátja
Schwarz, hivatalnok
Geraszim, felszolgáló inas
Praszkovja Fjodorovna Mihel, Golovin felesége
Szokolov, tálaló inas
Liza Ivanovna Golovin, Golovin lánya
Fjodor Petrovics Petriscsev, vizsgálóbíró, Liza jegyese
Vaszilij Ivanovics Golovin, Golovin fia
Bővebben...
 Általános információk:
Szerző:Kosztolányi Dezső
A mű címe:Édes Anna
Műfaj: Novella
A mű keletkezése:Az átváltozás 1912-ben jelent meg. Műfaja novella a drámaisága miatt, a képlete regényszerű. Minden eseményt a hős nézőpontjából látunk. Egy abszurd fordulattal indul, de ezt az abszurdumot tárgyilagosan írja le (a főhős, Gregor Samsa egy nap arra ébred, hogy féreggé változott, de először csak amiatt aggódik, hogy elkésik a munkából). Groteszk a látásmód, a szerkezet parabolikus. Már írtak Kafka átváltozásához hasonló műveket. Ovidius ókori író írt egy Metamorphoses (Átalakulás) című elbeszélést. A népköltészetben is kedvelt téma volt az átváltozás. Weöres Sándor Psyché című műve is hasonló. Sőt, maga Kafka is írt ugyanilyen témájú regénytöredékeket. A kereszteződésben egy furcsa lényről van szó, ami félig macska, félig bárány, A Lakodalmi készülődés falun főhőse pedig azon tűnődik, mi lenne, ha csak a teste menne el az esküvőre, ő meg otthon maradna, később pedig cserebogárrá változik. Az állatok az ember előtti világot képviselik, ennek azonban Kafka korában már nincs szerepe. Az ember igazi mivoltát a féreglét jelképezi. Ez magyarázza azt, hogy miért szerette ennyire Kafka a férgeket, bogarakat. Az átváltozás némileg önéletrajzszerű. A főhősnek is, Kafkának is lánytestvérei voltak. A nevük öt betűből áll, és egy kicsit hasonlít is, hasonlóan cseng (Kafka – Samsa). Az író is és a főhős is az egyedüli kereső volt a családban.
Gregor Samsa – utazó ügynök
Grete – Gregor húga
Gregor szülei
cégvezető úr
Anna – szolgálólány
idős bejárónő
három szakállas úr - albérlők
Bővebben...
|
Általános információk: